Szőts István filmje mérce a magyar filmművészet számára. Még akkor is, ha a maga korában itthon vegyes volt a fogadtatása. Ugyanakkor az 1942-es Velencei Filmfesztiválon a legművészibb film elismerését nyerte el. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. január 17. hétfő, 19:00
Nem könnyű persze megítélni nyolcvan év távlatából, mit is értettek filmművészeten/művészfilmen akkoriban. Talán még ma sem. Hiszen csak később vált láthatóvá az is, hogy az Emberek a havason a neorealizmus előfutára volt. Bátran kilépett a stúdió és a sztárrendszer keretei közül. Új filmnyelvet alkotott.
Szőts István munkássága mindezek ellenére távol áll a sikertörténettől. Olyan alkotó, aki semmilyen hatalomipari tömörülés számára nem kedves. Az egyiket filmjeinek pogánysága, a másikat meg az istenessége irritálja. De leginkább az, hogy Szőts sem a piac, sem a politika igényeit nem kívánja kiszolgálni. Az Emberek a havason nem illeszkedik a kor szórakoztatófilmjeinek sorába, Szőts pedig nem hajlandó sem románozni, sem zsidózni - noha felsőbb igény lenne rá. (Az 1939-től működő Színház és Filmművészeti Kamara például így határozta meg saját feladatát: „a színművészet és a filmművészet körében a nemzeti szellem és a keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatása és biztosítása”. Szőts 1947-es filmjét - Ének a búzamezőkről - klerikálisnak, népieskedőnek minősítette az új hatalom. Be is tiltották.) Így aztán kevés szó esett ennek a különös filmnek az értékeiről. A kiszolgáltatott emberek drámájáról, a vonatúton vagy a bírósági jelenetben megmutatkozó szolidaritásról, vagy akár arról a furcsa hitvilágról, amely segíti a modernitásról leszakadt közösség életben maradását. Mint ahogy arról is kevés szó esett, ahogyan Szőts István drámává emeli a természet képeit. Vagy arról - és a hangban-képben igényesen restaurált kópia módot ad erre -, hogy beszélgessünk Farkas Ferenc szenvedélyes kísérőzenéjéről.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
házigazda: Ráduly György
rendező: Szőts István
A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.
Minden életrajzukban olvasható, hogy Quincy Jones szerint ők „a planéta legmenőbb énekes csókái” (azaz „the baddest vocal cats on the planet”). Ezt a véleményt valószínűleg osztotta Ray Charles, Ella Fitzgerald vagy Whitney Houston is, akiket a Take 6 partnereinek mondhatott.
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német és magyar nyelvű túrák is elérhetőek. Jegyár: 9000 Ft Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben…
A spanyol Andrea Motis lenyűgöző tehetség, aki otthon van a jazz, a klasszikus zene, a funk és az elektronika világában,…
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente ISTVÁN, A KIRÁLY A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
