Összes kategória

Brahms: 1. (C-dúr) zongoraszonáta, op. 1
Brahms: 2. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 2
Brahms: 3. (f-moll) zongoraszonáta, op. 5

Kiss Péter (zongora)

Kiss Péter a hazai zenei élet újító gondolkodású zongoraművésze, aki nemcsak a kortárs zenei és a kamarazenei szcéna elismert szereplője, hanem merész darabválasztásaival, elképzeléseivel új megvilágításba helyez akár klasszikus műveket is. A Junior Prima- és Artisjus-díjas muzsikus előadásában ezúttal Johannes Brahms titáni erőket, briliáns technikát és elmélyült zeneiséget egyszerre igénylő három remekművét hallhatjuk. Nem sokan vállalkoznak arra, hogy e három szonátát egy hangversenyen szólaltassák meg; nem véletlen, hogy a sokat tapasztalt Robert Schumann is álcázott szimfóniáknak nevezte azokat, és általuk nagy jövőt jósolt az ifjú Brahmsnak. Különleges alkalom tehát, hogy mélyebben bepillantsunk a százhuszonöt éve elhunyt zeneszerző-óriás műhelyébe, és hallhassuk azokat az opuszait, amelyektől elindulva a 19. század egyik legnagyobbjává vált.

„A régizene korhű előadói gyakorlatának egyik legizgalmasabb egyénisége” - így méltatja a sajtó a chilei születésű Catalina Vicens munkásságát. A még fiatal, ám máris hírneves orgona- és csembalóművész két együttese, az Ensemble Servir Antico és a Trio Friman-Ambrosini-Vicens élén érkezik a Müpába, hogy ritkaságokból álló műsort szólaltasson meg.

Nincs szebb, mint zenével készülni a karácsonyra. Händel opus magnuma, a Megváltó életútját bemutató Messiás pedig az a mű, amelynél jobban semmi sem illik az ünnep előtti várakozás izgatott és átszellemült hangulatához.

Január elsején a Müpa hagyományosan Haydn két nagy oratóriumának egyikével kíván boldog újévet közönségének. Ezen a napon vagy A teremtés, vagy Az évszakok szólal meg, de azért valljuk be: A teremtésre esik többször a választás - Az évszakokat újévkor legutóbb 2014-ben hallottuk, Helmuth Rilling vezényletével. Annál nagyobb öröm most újra találkozni Haydn vokális „pastorale-szimfóniájával”.

Sokan vélik úgy, hogy a Bécsi Filharmonikusok bármilyen zenét játszhatnak, arra mindig érdemes odafigyelni, hiszen a világ egyik legjobb zenekarát halljuk. De ismerjük el, tolmácsolásukban azok a szerzők a legizgalmasabbak, akik maguk is bécsiek, akik tehát formálták a város zenei hagyományát. Közülük való Gustav Mahler is, akinek a zenekar koncertjén különlegesség számba menő, ritkán hallható VII. szimfóniája szólal meg.

Dohnányi Ernő a 20. századi magyar zene nagyjai közé tartozik, de hiába telt el immár hatvankét év a halála óta, művei a nagyközönség körében ma is felfedezésre várnak. A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjén a korai fisz-moll szvitet hallhatjuk 1909-ből, a zeneszerző berlini éveiből.

Dal- és áriaest két részben, magyar és angol felirattal

A zenetörténet sok évszázados hagyománya, hogy az orgonista: polihisztor. Nemcsak előadó, hanem alapos ismerője a hangszernek, a zeneelméletnek, a liturgiának (hiszen a legtöbb orgonista egyházzenész is), mesterien tud improvizálni különböző stílusokban - és saját megírt művei is vannak: zeneszerző.

A bel canto fontos jellegzetessége, hogy hangszerként kezeli az énekhangot, az énekestől olyan teljesítményt várva el, mint egy hegedű vagy fuvola virtuózától. Ezen az estén három világhírű énekes: egy szoprán, egy tenor és egy bariton mutatja meg különleges tudását. Az orosz Lidia Fridman 1996-ban született az oroszországi Szamarában.

Velencei trombita. A cím magáért beszél: egy hangverseny, amelyen mindvégig itáliai zenét hallunk a 18. századból, a legtöbbet Vivalditól, más műveket kortársai - Dall'Abaco, Albinoni, Manfredini, Torelli - műhelyéből.

Jean-Philippe Rameau negyedik operája, a Castor és Pollux a zeneszerző egyik legsikeresebb alkotása ebben a műfajban. A tragédie en musique hagyományait folytató ötfelvonásos mű témáját a görög mitológia: Jupiter két ikerfiának története szolgáltatja.

A hatvan esztendős Spányi Miklós a magyar historikus régizenejáték legjelentősebb képviselőinek egyike: csembaló- és orgonaművész, zenetudós, tanár, zenekarvezető, C. P. E. Bach műveinek specialistája.

Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.

Az orgona sok egyéb mellett azért is nagyszerű, mert „a hangszerek királynőjének” nemcsak hatalmas repertoárja van főként barokk, romantikus és 20. századi művekből, de számtalan regisztere jóvoltából a hangszínek tömegét képes előállítani, s így egyfelől zenekari művek is remekül megszólaltathatók rajta, másfelől a zongorarepertoár egy-egy jeles darabja új megvilágítást kaphat, ha orgonán hangzik fel.

Két fontos gondolat rejlik e nagyszerűnek ígérkező hangverseny hátterében: az egyik a nemzetközi együttműködés az európai zenekari életben, elsősorban az ifjúsági együttesek világában - ez a törekvés néhány évtizede jelentkezett, s azóta sok értéket teremtett. A másik az apparátus kérdése: az a tudás, amelyet a historikusok kezdtek terjeszteni, élükön Nikolaus Harnoncourttal, s amelynek lényege, hogy a nagy romantikusokat sem kell feltétlenül a legnagyobb előadói létszámmal megszólaltatni - a kevesebb gyakran több.

A Met új produkciója

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke,

Változatos koncertnek ígérkezik a Luxemburgi Filharmonikusok estje.

A cseh közönség méltán büszke a közel kilencven éves Prágai Szimfonikus Zenekarra. Nyitottság, sokoldalúság és a hazai repertoár anyanyelvi ismerete jellemzi az együttest.

Száz esztendeje született Ligeti György, a 20. század egyik legizgalmasabb, mindig új utakat kereső zeneszerzője. Erdélyben látta meg a napvilágot, a budapesti Zeneakadémia neveltje volt, 1956-os emigrációját követően érett művészete Nyugat-Európában bontakozott ki.

Először alakítja a sevillai szoknyapecér szerepét a Metropolitanben Simon Keenlyside. A brit bariton a világ valamennyi jelentős dalszínházában fellépett, és New Yorkban is már két évtizede debütált.

Barokk zenekari hangverseny magyar és angol felirattal

A világhírű dán baritont alighanem akkor zárta végérvényesen szívébe a Müpa közönsége, amikor A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as produkciójában egy fájdalmas térdprobléma miatt mankóval volt kénytelen járni a színpadon, de ezt a kényszerűen vállalt mozzanatot is képes volt beépíteni felejthetetlen alakításába. Most más oldaláról ismerhetjük meg: a Budapesti Wagner-napok műsorába immár régóta szervesen beletartozó dalest előadójaként Gustav Mahler kompozícióiból összeállított műsort szólaltat meg.